A csúnya, esős szeptemberi idő elől egy meleg, karácsonyi hangulatú stúdióba menekültem (egy kis Love actually mire nem képes, imádom), hogy egy nagyon kedves fotóslány (na és persze egy hasonlóan kedves sminkeslány)
segítségével megörökítsük áronterhességem legszebb időszakát. Mert hát
a pocakom már szép nagy, a közérzetem szuper (leszámítva némi náthát és
torokfájást), így elérkezettnek éreztem az időt arra, ami pannipocakkal
kimaradt (vagyis dehogy maradt ki, csak akkor inkább idehaza oldottuk
meg), és profi fotós lencséjére bíztuk magunkat.
Izgultam is előtte rendesen. Na, nemcsak a hülye idő miatt, ami
veszélybe sodorta az amúgy is széjjelvasalt, a magas páratartalommal
hadilábon álló, bungyúrodásra hajlamos frizurámat, hanem úgy az egész
miatt. Persze az első 5 percben kiderült, hogy fölöslegesen. A hajam is
és az egész is tök jó volt.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egy cseppet sem lepett meg, milyen
szuper hangulatban zajlott a készülődés és a fotózás. Teázgattunk,
limonádéztunk, beszélgettünk, közben felkerült a smikem is, majd én
pózoltam, Hajni pedig lelkesen kattingatott. Körülbelül ennyi volt az
egész. Aztán befutott kiscsaládom többi tagja is, és innentől kezdetét
vette a valóban kemény meló. Mert hát ugye Panni nem akkor és oda ül
le, amikor és ahol kéne. Ráadásul lelkesen felfedez és ha meg is pihen,
akkor is hótziher, hogy háttal a kamerának. Ha meg neadjisten minden
részlet klappolna, akkor tuti, hogy a kezében szorongatja a piros
kekszes dobozát. Vagy morzsás a szája. Vagy takonylufikat fúj. Vagy
mittudomén. Szóval elfáradtunk a végére mindannyian. Az eredményre még
egy hetet mindenképp várni kell, de annyi már most borítékolható, hogy
a képek szuperül sikerültek és Panninak köszönhetően egyáltalán nem
lettek beállítottak.
csaladi bejegyzései 
Attila itt még igazi kis csöppség volt, ma már egy másfél éves vigyori manó.
Tényleg non-stop mosolygott, imádnivaló :)
Villő és Robi, Tea szülei, még a blog kezdetekor 'bemutatkoztak'.
Tea azóta már egy 9 hónapos gügyörésző, csodaszép baba.
A szépszemű kismama a hetedik hónapban van, Kislánya pedig egy hamarosan 2 éves drágaság. Panni felavatott mindent. A kiszékeket, kisasztalt, kincsesládát, gyöngyöket, macikat, kekszet majszolt, dobozokat ürítetett ki, egyszóval megvolt a lehetőségem az elkapott pillanatok megörökítésére :) Nem bántam, a végeredmény semmiféleképpen sem beállitot, és ez mindig jól sül el :) Panni kistestvére neve Áron lesz.
Van valami csoda szépsége annak, amikor az újszülött, pár hetes babákat láthatom, az egykor még kismama modelljeim karjaiban. Sokszor írtam már erről, de az, h ebben én részt vehetek, láthatom, megörökíthetem a pár napos/hetes csöppségeket, hát az az az.... fantasztikus és leírhatatlan érzés.
Az újszülött fotózás a világon a legszebb fotótéma, mivel ennél tökéletesebb, törékenyebb dolog nem létezik. Imádom. Imádom az apró részleteket, a mozdulataikat. Nem tudom tovább ragozni.. :)
Abigél már 7 hetes bébi, és bizony elvarázsolt. Anyukája, Angie, és persze az Édesapa, az otthonukban tervezték a picilány fotózását, aminek kifejezetten örültem, mert az otthoni, családias környezet és a természetes fény, messze kiüt minden stúdió hátteret, berendezést vagy vakut.
Viszont fényképezőgép a feladat elvégzéséhez szükséges :)
Ő Abigél. Egy hercegnő.
Otthon, a kanapé melegében. A megszokott környezet, az ismerős hangok és illatok megnyugtatják a bébit. Ennyire:)
Megint a természetes fény. Stúdióvakuval ez az eredmény lehetetlen lenne. Az ablakon beszűrődő fény, az, amit a legjobban szeretek. Meg ezt a képet is. Nagyon.
:)
Abigél ott, ahol a legnagyobb a biztonság, szülei karjaiban.
Nagyon élveztem ezt a fotózást, köszönöm!
Szilvia édes szöszi kislányának neve Réka , aki már hamarosan 2 éves 'nagylány'. Várhatóan kislány kistestvérét a pocakon át, bájosan csak 'babatesó'-nak hívja. Szerintem édes:)
Rengeteget játszottunk a fotózás alatt. Macival, kisszékkel, buburékfújóval, és táncoltunk, tapsoltunk is.
Persze néha elpilledtünk, így sikerültek az 'alvós' képek is :)
Fantasztikus érzés mikor Bianka (3,5) és Milán (7) érkezik hozzám, már mosollyal az arcukon. Többször jártak már nálam, legelőször 2005-ben, mikor Bianka még csak gügyörészett :) Szóval, valóban jó érzés ez, látni őket, ahogy felcseperednek, ahogy változnak. A visszatérő Anyukák gyermekeikkel a legfontosabb részei munkámnak, mivel ez egyfajta elismerés is felém, ami egy olyan szívmelengető érzés, amit itt le nem írhatok, mert nem tudok. Köszönöm!
Pár nappal ezelőtt:
2007:
2006:
2005:
ez a kislány ahogy ült a sámlin a lámpák között, rámnézett mikor igazgattam a ruháját, és azt mondta, h 'nagyon jó illatú a hajad hajni' ,na az egy nagyon szép pillanat volt nekem. mert volt Ő ilyen picike is.
Milán fantasztikus báty, imádják egymást.
Panna szépség 11 hónapos. Volt mindenféle szett. Sportos, királylányos, romantikus-Anyukát ölelős :)
Heidi már egy igazi kis hölgy, amíg anyukája, Klaudia pocakjában kistestvérét várja.
Nagyszerű élmény volt együtt dolgozni velük:)
Panna 8 hónapos és bűbáj.
Ilyen:
gyöngyöt habzsol
koncentrál (megzabálom)
'nem is tudom'
na, azért lett 'normális' kép is Petivel, a nagytesóval:)